Ön itt jár: A könyvtár története
A könyvtár története

Kulturális előzmények

A gimnáziumi könyvtár állományának néhány kötete
a 20. század legelejéről

Szentes közművelődése csak a 19. század utolsó harmadától kezdve indult rohamos fejlődésnek. Az írni-olvasni tudás ugyanis – más alföldi kistelepülésekhez hasonlóan – csak ekkor érte el azt a szintet, hogy a város lakói tömegesen igényeljék az írott kultúrát. A szellemi élet előremozdításában komoly szerepet játszott az is, hogy a város 1883-ban megyeszékhellyé vált. Ekkortól már komoly anyagi erősforrások is rendelkezésre álltak ahhoz, hogy Szentes igazi várossá váljon. Új patinás épületek, szilárd útburkolat, utcai világítás és egy sor szentesi kiadású újság mellett a szépirodalmi élet fellendülése és az olvasókörök megjelenése jelezte a megindult fejlődést.

A város értelmiségi elit rétegében egyre többen foglalkoztak tudományos kérdésekkel. A régészetnek, a helytörténetnek, a néprajznak, a humán- és természettudományoknak, ill. a művészeteknek sok hódolója volt, akik különféle gyűjteményeikkel vívtak ki elismerést a város lakosai között. Szentesen a gyűjtés legnagyobb mértékben a filatélia terén nyilvánult meg, de sokan rendelkeztek igen gazdag és értékes kép-, érem-, ásvány- és néprajzi gyűjteménnyel, de a századforduló környékén már egyre nagyobb méreteket öltött a könyvgyűjtés is. Nem csupán a gazdag polgároknak, de az egyszerűbb embereknek is igényük volt az olvasásra. A tanyai és városi olvasókörökben rendszeres felolvasásokat tartottak az olvasókör tagjai egymás számára. Gyűjtötték az országosan jegyzett írók regényeit, versesköteteit, színdarabjait, de a vallási és tudományos kérdésekkel foglalkozó irodalmat is. Több tucat olvasókör működött a városban, melyek, ha nem is nagy, de néhány száz, esetleg egyezer kötet körüli állományukkal már biztosítani tudták a kör tagjai számára a művelődés alapfeltételeit. Ezek a kis állományok voltak a 20. század első felének nyilvános könyvtárai. Mellettük kell megemlíteni a Csongrádvármegyei Múzeum (Koszta József Múzeum elődje) négy-öt ezer kötetes nyilvános szakkönyvtárát, melyet inkább a szakirányú kérdések iránt érdeklődő műveltebb rétegek tudtak értékelni. A helyi gimnázium könyvtára a gimnazista tanulók számára volt elsődleges fontosságú, míg az üzleti alapon működő Untermüller Ernő-féle könyvtár, bár jól felszerelt állománnyal rendelkezett, csak a tehetősebb polgároknak tudott könyveket szolgáltatni.

A városi közkönyvtár alapítása és fejlődése

Pillanatkép a felnőtt könyvtárban (1962)

A második világháborút követően változott a helyzet. 1949-ben jött létre Szentesen a Körzeti Könyvtár két könyvtárossal az Ady Endre utca 11. szám alatt, egy egyszerű polgári házban. Feladata volt a városi lakosság irodalmi igényeit kielégíteni és a környéken működő kisebb fiókkönyvtárakat ellátni. Önállóan nem szerzeményezett, a Népkönyvtári Központ küldte a könyvállományt. Induláskor a könyvtár kölcsönözhető állománya csupán néhány ezer kötetből állt, nagyrészt szépirodalomból és abból a néhány tudományos műből, amelyet a város lakosai ajándékoztak az intézménynek. A könyvek mellett néhány napi- és hetilapot járatott a könyvtár, mely 1952-ben a József Attila utca 1. szám alá (ma a Francia pékség épülete) költözött. Ekkor már 4 főfoglalkozású könyvtárossal rendelkezett, de a könyvállomány az anyagi nehézségek miatt igen lassan növekedett. Ekkoriban még nem épült ki a ma természetesnek tűnő szabadpolcos rendszer sem, hanem az állományt zárható szekrényekben tárolták, s csak a könyvtáros közreműködésével lehetett akár csak nézegetni is a könyveket. Ez volt a helyzet egészen 1960-ig, amikor is a megyében először bevezették a szabadpolcos rendszert.

Az állomány gyarapodása a 60-as évektől felgyorsult. 1960-ban még csupán 14 ezer kötet könyv állt az olvasók rendelkezésére, ez a szám 1984-re 114 ezerre növekedett. A megrendelt folyóiratszám is kétszáz körül mozgott. Közben az új kor kihívásainak köszönhetően beindult az audio dokumentumok szolgáltatása is. A 70-es évek nagy törekvése volt országos szinten, hogy nyíljon lehetőség a könyvtárakban a zenehallgatásra. Ez akkoriban a minőségi szolgáltatások netovábbját jelentette. A szentesi intézmény 1975-ben kialakított egy zenei sarkot 380 hanglemezzel és két lemezjátszóval. 1981-ben sikerült önálló zenetermet is létesíteni, ahol hanglemezeket lehetett helyben egyénileg hallgatni, sőt kölcsönzésre is volt lehetőség.

A könyvtár épülete azonban a megnövekedett állománnyal és zeneteremmel olyannyira zsúfolttá vált, hogy az újabb költözést már nem lehetett tovább halogatni. 1984 őszén a Petőfi u. 1. szám alá, az egykoron a Szentesi Takarékpénztárnak otthont adó épületrészbe költözött a felnőtt könyvtári részleg. Hatalmas vasrácsos ablakai a Kossuth térre néztek, s a városközponti hely is a könyvtár egyre növekvő jelentőségét jelképezte. A fiatalok és az idősebb korosztály is tömegesen látogatta a könyvtárat. A tágas kölcsönzőtér és folyóiratolvasó, napfényes, csendes olvasóterem, galériás polcrendszer, drapp színű padlószőnyeg és sok-sok növény összhatásaként egy barátságos intézmény várta az olvasókat.


A gyermekkönyvtár 1988-ban

A szépirodalmi könyvek mellett alaposan megnőtt a szakirodalom jelentősége is. Emellett a helyismereti gyűjtemény gyarapítása biztosította a levéltár mellett egy másik olyan gyűjtemény meglétét, melyből tájékozódni lehetett a helyismereti, helytörténeti jelentőségű kérdésekben.

A Szentesi Városi Könyvtár az 1980-as évekre az informálódás és a kultúra igazi központjává vált, ahová nem csupán olvasni és könyvet kölcsönözni jöttek az emberek. Számos kiállításnak, irodalmi műsornak és ismeretterjesztő előadásnak, ill. vetélkedőnek adott helyt az intézmény. Emellett Közhasznú és Közérdekű Információs Iroda néven olyan szolgáltatást is beindított, mely segített eligazodni minden betérő olvasónak a városban található idegenforgalmi, művelődési, sportolási, oktatási és egyéb lehetőségek között, s mellette kiemelten kezelte a jogi, törvényhozási és közigazgatási információkat is.

Az időközben Közhasznú Társasággá alakított Városi Könyvtár 1998-ban átköltözött a könyvtári céloknak megfelelően átalakított és felújított zsinagóga épületébe, ahol szeptember 18-án nyitotta meg kapuit az olvasók előtt. Ez új korszakot nyitott az intézmény életében. Alapterülete megnövekedett, szolgáltatásai még színesebbé váltak, számítógépes parkja pedig lehetővé teszi különféle informatikai tanfolyamok szervezését. Korszerű, modern berendezésekkel várja az olvasókat és az új évezred kihívásait.

Könyvtárunk 2009-től Nonprofit Közhasznú Kft. társasági formát vett fel. 2017 március 31-el megszűnt a Kft, április 1-től Szentes Városi Könyvtár-ként folytatja működését.

A Városi Könyvtár vezetői
  • 1949-1982: Berezvai Lajosné
  • 1982-1993: Majtényiné Túri Katalin
  • 1993-2000: Fülöpné Varjasi Judit
  • 2000. augusztus 1-december 31: Szitás Mihályné
  • 2001-2014: G. Szabó Lenke
  • 2014-2016: Szűcs Ildikó
  • 2017-től: Sallainé Gresó Klára
Irodalomjegyzék

Deák Bernadett: A szentesi Városi Gyermekkönyvtár történeti leírása Bp., 2007.

Fülöpné Varjas Judit: A szentesi Városi Könyvtár: 1962-1992 Szeged, 1992.

Miskolci Erzsébet: A Szentes Városi könyvtár története Baja, 1989.

Nagy Enikő: A szentesi Városi Könyvtár állományi, olvasói, használati, működési statisztikáinak elemzése: 1985-1993. Szombathely, 1993.

Zalotay (Schupiter) Elemér: Könyvtárak, gyűjtemények, a Csongrádmegyei Múzeum In: Szentes szerk. Nagy Imre Bp., 1928 227-230. p.

Könyvtár információk

Szolgáltatásaink árjegyzéke »
Rendezvényeink »
Híreink »
Elektronikus szolgáltatásaink

Online katalógus »
Könyv hosszabítás »
Elérhetőségeink

Megközelíthetőség, nyitvatartás »
Panaszbejelentés »
Keresés

Tehetségpont

Turisztikai adatbázis

Turisztikai adatbázis megyitása »
Elektronikus könyvtár

Elektronikus könyvtár megnyitása »